Az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Rt. a mintegy 234,5 milliárd forintosra tehető teljes szerencsejáték-piac körülbelül 50 százalékát birtokolja. Ez többek között annak köszönhető, hogy monopóliummal rendelkezik a sorsolásos játékoknál, illetve – a lóversenyek kivételével – a fogadásoknál is. A vállalat legsikeresebb termékének továbbra is az ötös lottó tekinthető: a több hónapos nyereményhalmozódásnak köszönhető 56 milliárdos árbevétel mintegy 34 százalékkal haladta meg a 2002-es forgalmat.

Az említett játék kiugró sikere átgyűrűzött több más termékre is. A hatás leginkább a jokernél volt érezhető, hiszen ezen a játékon realizálta a cég az előzetes tervekhez képest a legnagyobb forgalmat, de a skandináv lottó, a hatos lottó és a kenó is jobban teljesített, mint az előzetesen várható volt. Az árbevétel-növekedésben valószínűsíthetően komoly szerepet játszott, hogy a két legnépszerűbb lottójáték és a joker részvételi díja 2003 áprilisában 130-ról 150 forintra nőtt.

Gyengébben teljesítettek a sportfogadásokhoz kötődő játékok. A totó forgalma elfogadható mértékben, a tippmixé azonban 25 százalékkal maradt el a tavalyi értéktől. A gyenge teljesítmény egyik oka, hogy tavaly nem rendeztek semmilyen kiemelkedő érdeklődést kiváltó sporteseményt. A másik ok, hogy egyre több fogadó a kedvezőbb nyereményszorzókat (odds) kínáló szomszédos országokban, elsősorban Szlovákiában teszi kockára pénzét. Egyes szakértők szerint az így elköltött összeg meghaladhatja a teljes hazai tippmixforgalom értékét. A magasabb oddsok valószínűsíthetően a piaci verseny eredményei: északi szomszédunknál nem állami monopólium az ilyenfajta játék szervezése, ezért négy fogadóiroda is küzd a játékos kedvű fogyasztókért.

A Szerencsejáték Rt. mintegy 50 milliárd forintot fizetett ki a nyerteseknek, amelyben nincs benne a 2004-re áthúzódó 5 milliárd forintos ötöslottó-nyeremény. A vállalat tavaly a központi költségvetést 32 milliárd forinttal gyarapította játékadó és személyi jövedelemadó formájában, míg a helyi önkormányzatoknak 2 milliárd forint iparűzési adó jutott. Ezenfelül a 16-17 milliárdra taksált adó előtti profit ugyancsak az államot gazdagítja.

Az idén a Szerencsejáték Rt., 740 millió alapjáték értékesítésének köszönhetően, 103 milliárd, forintos árbevételt tervez. A tavalyinál kisebb forgalom miatt 3,2 milliárd forinttal szerényebb adózás előtti eredményre számítanak, ráadásul a lottójátékok adókulcsának 17-ről 25 százalékra emelése 5 milliárd forintjába kerülhet a cégnek.

A piac leginkább liberalizált szegmensét a pénznyerő automaták és a játéktermek jelentik, amelyek körülbelül 25 százalékos részesedést vallhatnak magukénak. (Ezt az arányt torzítja a különböző szereplőkre alkalmazott eltérő árbevétel-számítási módszer: míg a Szerencsejáték Rt. termékeinél idesorolják a játékosok által befizetett teljes öszszeget, addig a pénznyerőket üzemeltető vállalkozásoknál csak a bedobott pénz és a nyeremények különbségét.)

A pénznyerők által kiszolgált szegmensnél a szereplők, a játéktermek és az automaták száma 1997 óta gyakorlatilag stagnál, mivel a rentábilisan üzemeltethető helyek száma korlátozott. A stabilizálódott piacon 1111 szervező 19 029 termében 34 065 ezer gépet működtet.

Úgy tudni, a Szerencsejáték Rt., korábbi terveitől eltérően, rövid távon nem kíván megjelenni ebben a szegmensben, ezért komolyabb bővülés aligha várható. Komolyabb hatással lehet viszont, hogy a gépenként fizetendő tételes adót az év elején 45-ről 75 ezer forintra emelték, ami az érintettek szerint, az amúgy is aránytalanul magas állami befizetéseket tovább emelte.

A hat magyarországi kaszinó tavaly 12 százalékos bővüléssel, 46 milliárd forintos árbevételt ért el. Ebből 9,5 milliárd forintot tett ki a tiszta játékbevétel, ami 8 százalékos növekedést jelent 2002-höz képest.

A fogadásoknál speciális területet képvisel a lóversenysport, mivel ebben a szegmensben a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. rendelkezik monopoljoggal. A cég árbevétele 2003-ban 1,346 milliárd forint volt, ami gyakorlatilag megegyezik a 2002-es értékkel, és az összes fogadási forgalom alig több mint 2 százalékát tette ki. A bevétel kétharmada az ügető-, a többi a galoppversenyekre megtett fogadásokból származott.

A piac részének tekinthetők, a fentieken kívül, a különböző ajándéksorsolások is. Ezeken keresztül 2,214 milliárd forint értékű nyeremény került a szerencsés nyertesekhez, amely 23 százalékos bővülést jelent a tavalyi évhez képest.